Jóna

A Jóna név eredete ... Családnevek kialakulása

Visszamehetünk-e 1172-ig, a családalapító őst keresve?

♦ Kázmér Miklós - Régi magyar családnevek szótára, XIV–XVII. század. (Budapest 1993) című munkájában szerepel a Jóna családnév. Első előfordulását 1569-re teszi (nálam egyelőre 1549 !!) és a "Személyekkel való, származási kapcsolatra utaló" apai családnevek közé sorolja. Ez logikus.

♦ A régi Jona keresztnevet gyakran fordítják a latin nyelvű iratokból Jónásnak. (A Jónás családnév legkorábbi előfordulása Kázmér Miklós szerint 1439, besorolása ugyanúgy apára utaló.) Az eredeti alak hazánkban nem maradt fenn mint személynév, ellenben tovább élt családnévként (eleinte Jona majd Jóna írott formában). Ennek nyilván oka van: 
- jelentheti azt, hogy előbb állandósult, mintsem magyarosították volna, és/vagy 
- utalhat olyan személyre, kinek idegen területről magával hozott nevét őrizheti az eredeti alak.

♦ A királyi birtokokat osztogató Árpád-házi uralkodóknak köszönhetően (jeleskedett ebben III. Béla és legfőképp fia II. András) megnőtt a nemesség szerepe és vele annak alapja, a földbirtok jelentősége. A honfoglalás korához képest az öröklődés szabályai is megváltoztak az első szülött fiúgyermek javára. Fontos szerepet kapott az ősök számon tartása, a családfák felállítása az öröklés jogának igazolása végett. Ez a jelenség erősen hatott a családnevek kialakulására, mivel az öröklődés tényét és a közös őstől való származást a személyek saját megnevezésükben is kezdték jelezni. Így jöttek létre a megkülönböztető nevek azon formulái, melyek egy része hosszabb távon is maradandónak bizonyult: az előnevek a megszerzett birtok helyéhez vagy a birtokszerző nevéhez köthetők (a nemzetségi megjelöléseket is háttérbe szorították).
Ilyen alapon az utódok felvehették a rangot és vagyont szerző Jona katona nevét.

♦ Herpay Gábor - Nemes családok Hajdú vármegyében (Debrecen 1926) c. könyvének Jóna családról írt szócikkében: "ősrégi birtokos család Torna megyében". 
- A Jóna-hegy is ott van, mely terület lehetett akár az adományozott királyi birtok is (ide kattintva olvashat róla bővebben).
- Ez része annak a területnek, ahol Pandula Attila az ELTE adjunktusa szerint először zajlott le a családnevek kialakulása (Felvidék, Dunántúl).

Szóval lehet keresnivaló az 1172-es királyi udvartartásban szolgáló katonánál, ha a család ősét kutatjuk.
A bizonyításhoz azonban ennél konkrétabb dokumentumokra van szükség.

Játék a számokkal és a körülményekkel:

Feltételezhetően 1172-ben a katona középkorú, kb. 30 éves lehetett, amikor a 18 éves leendő királynéval és Béla herceggel a Kárpát-medencébe jött. Tehát 1140-45 körül születhetett.
Feltehetően nem volt családja. Nem távolodott volna el tőlük 2500 km-es messzeségbe vagy szolgálat után visszatért volna hozzájuk. Családot valószínűleg az új hazában alapított. 
Kb. 1184-ig szolgálhatott, ekkor halt meg 30 évesen a királyné (Châtillon Anna 1154-1184).  Az új királynőnél már feltehetően nem kapott feladatot, ő hozhatta magával saját udvartartását.
Tehát kb. 40-45 évesen* kaphatta jutalmul a birtokos nemességet, ami a családot alkalom adtán további katonai szolgálatra kötelezte. 
Utódok kalkulált születése: gyermekek ~1175-től, unokák ~1200-tól.
II. András 1205-1235 között ült a trónon. Szolgálhatott nála Jóna fivérként gyermeke, de később akár unokája is.
Mindenesetre ekkor még nehezen képzelhető el a "Jona" családnévként, a "frater" pedig inkább valakinek a Jona nevű testvérét jelölheti. A pontos latin szövegezés ismerete segíthetne tájékozódni.

* Megjegyzés:
Az átlagos életkor akkoriban kb. 40 év volt. A valós számot torzítja a gyakori fiatalkori halálozás és a csatákban fiatalon elesettek száma, de nem volt ritka a 60 év feletti sem. Mivel katonánk valószínűleg igen jó körülmények között töltötte napjait, akár 60 évig vagy tovább is élhetett. Egy akkori 40 évest persze ne egy mai fiatal 40 évesből kiindulva képzeljünk el.