Jóna

A régi Jona keresztnév már az Árpád-korban latin nyelvű iratokban szerepelt. A kereszténység elterjedésével előszeretettel adtak bibliai nevet a gyermekeknek. Eredeti írott alakja hazánkban nem maradt fenn mint személynév, ellenben tovább élt családnévként (eleinte Jona majd Jóna alakban). Lehetett-e az 1172-es Jóna nevű katona a Kárpát-medencei Jóna nevet viselők (vagy azok egy részének) vérszerinti családalapító, névadó őse? ...  bővebben >>>   Jóna, mint családnév

A magyar családnevek kialakulásának gyökerei az Árpád-kor végére és az azt követő Anjou-korra vezethetők vissza (1200-as évek vége, 1300-as évek). Az eredet és az öröklés folytonosságának igazolását a névhasználatban is kezdték kifejezni.  Később ezért is volt fontos magasabb társadalmi rétegeknél a családfa vezetése...
bővebben >>>   Családnevek kialakulása

A Jóna név tehát a bibliai korokból és területekről származó keresztnév.
Két forrása is van, ezek világszerte a névváltozatokban ma sem mindig különülnek el egyértelműen. 

1.)  Alapja a héber Yonah (Jonah, Jona, Iona, Yona - kiejtése: joná).

Leginkább férfinév, de pl. héber környezetben női névként is használatos. 
Jelentése: galamb.
Arra a madárra utal, melyet Noé küldött, nézzen körül tart-e még az özönvíz a földön. Először visszajött, második alkalommal csőrében olajágat hozott, majd harmadszorra már nem is tért vissza. Ekkor Noé tudta, hogy kiengedheti az élőlényeket.

Két változata:
- latinos alakú Jóna (Jona, Iona)
- a görög -s képzős Jónás (Jonas, Ionas, ahol az -s végződés hímnemet jelöl).
(Egyéb variációk: Jonah, Jonas - Behind the Name weboldalon.)

Legismertebb a „cethalas” Jóna /Jónás próféta, Jóna ben Ámittáj (Ámittáj fia Jóna) Gát-héferből származott, élt Kr.e. VIII. században. Megjövendölte II. Jerobeámnak (Jerobeám ben Joás, Izrael királya Kr.e. 783-743 között), hogy győzni fog és megnagyobbítja országát. - Királyok II. könyve. A mondaként róla terjedő történeteket kb. a Kr.e. IV. sz.-ban írták le Jóna/Jónás könyvének négy fejezetében. Annak legismertebb történetéről mindenki hallott már:
A próféta nem kívánta teljesíteni küldetését, amivel az Úr megbízta. Ahelyett, hogy Ninivébe ment volna, elmenekült egy hajón Tarsis felé. Útközben nagy vihar kerekedett. A tengerészek mindent megpróbáltak, hogy elkerüljék a hajótörést, de a tenger háborgása nem csitult. A próféta elárulta, hogy miatta szenvednek. Kérte, dobják őt a vízbe, hogy megmenekülhessenek. Miután ezt megtették, a tenger háborgása megnyugodott. Jónát/Jónást egy cet nyelte el, melynek gyomrában három napig "utazott", amíg a nagy hal visszavitte és "partra köpte". Ezek után elment a bűnös Ninivébe, hogy bűnbánást  hirdessen...

ezzel párhuzamosan

2.) A János személynév régi becézett, -a kicsinyítőképzős származéka (Jon/Ion > Jona/Iona)
Eredete az arám Yukhanan, Yokhanan (héber Jochanan /Yoch cháh náhn/, görög ill. latin Johannes > Joan, John > Jon).
Jelentése: kegyes, jóságos az Isten.

Számtalan változata él a világban, köztük a Jona.
Anno, Ewan, Gian, Gianni, Giovanni, Gjon, Hank, Hans, Ian, Ioannes, Ioannis, Ivan, Jack, Jackie, Jan, Janne, János, Jean, Jens, Joan, Joao, Jock, Johan, John, Johnny, Jon, Jone, Jona, Jonna, Jovan, Juan, Sean, Shane, Shaun, Shawn, Vanek, Vanya, Yanni, Yanno, Zane...

Ezen kívül a János női alakja, a Johanna egyik variánsa is. Nagyon elterjedt Izlandon, ahol ráadásul a magyarnak megfelelő Jóna alakban írják.
(Egyéb variációk: Jóna - Behind the Name weboldalon. Előbb a női, majd lejjebb a férfi nevek "MASCULINE FORMS".)

Egyik előforduló bibliai alak Péter (Simeon bar Jona) és András apostolok apja, aki halász Betsaidában, a Genezáreti tó (Galileai-tenger) partján lévő halászfaluban. Zebedeus társa volt a halszárító üzletben Kafarnaum kikötőjében.
Jézus mondá: "Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak fognak hívni." - Jn 1.42
(kéfás = kőszikla, görögben petrosz).

Jóna vagy János?

A különböző fordítású bibliákban az eltérő névhasználatra bibliakutatók adnak elemző magyarázatot.
Lásd lejjebb, a lap alján.

- - - - - - -

A Jóna tehát eredetileg keresztnév.

Az első latin nyelvű magyar okiratokban a személyek körülírással, legtöbbször az apa-fia viszony és a lakóhely megjelölésével jelentek meg. Ezek a nevek még nem öröklődtek. Akkor tekinthető annak, ha már az unoka is a nagyapa nevével szerepel.
A Családtörténet részben a 13. századból több iratot is említek, ahol a Jóna (Jona, Iona) keresztnév az ország különböző területein fellelhető. Ez nem véletlen, hiszen a hittérítők közvetítésével népszerűvé váltak a bibliai névadások.
A Családnevek kialakulásának folyamatában az azonos alakú nevek nagy időtávlatban jelezhetnek ugyan közös származást, de nem jelentenek automatikusan rokoni viszonyt. Ugyanazt a nevet, megjelölést egymástól függetlenül más-más helyen és időben is felvehették, egymásról nem is tudó személyek vagy éppen ráragadt a környezetében reá használt elnevezés.

A két elemű nevek (családi + keresztnév) Nyugat-Európában már a IX-X. században megjelentek, míg hazánkban csak a XIII. században indul el a folyamat, de leginkább a XIV-XV. században kezdett elterjedni.
Így tehát nincs értelme évszázadokkal, netán évezredekkel korábban keresni a név és a család összekapcsolásának lehetőségét.

Azért íme néhány érdekes próbálkozás a Jóna család eredetének keresésére:
- Kelta 1.: a Jauna szó - Jona folyó és település Svájcban
- Kelta 2.: Iona (Jona, korábban Hy) szigete Skóciában
- Görög Ion (Jón) törzs az ókorban
- Illír vitéz Ionius, Dyrrhachus király fia
- Jász vagy Ijon/Jón magyar őstörzs
- Jona kán: kun (kuman, koman) vezér, 1241-ben halt meg Konstantinápolyban.

János és Máté evangélistáknál is keveredik a két név, íme a szövegrészek a Biblia angol változatával együtt:

János - Jn 1.42 (de Jn 21.15, 16 és 17 is)
He brought him to Jesus. Jesus looked at him and said, “You are Simon the son of John. You shall be called Cephas”
Elvitte őt Jézushoz. Jézus reá tekintett és mondá: "Te Simon vagy, Jóna /János/ fia. Téged Kéfásnak fognak hívni."

Jónás - Mt 16.17
And Jesus answered him, “Blessed are you, Simon Bar-Jonah! For flesh and blood has not revealed this to you, but my Father who is in heaven."
Mire Jézus ezt felelte neki: "Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert hús és vér nem fedhette fel ezt neked, csak az én mennybéli Atyám."

Egy érdekes könyvből idézek, mely a biblia eredetét próbálja nyelvi elemzésekkel igazolni. 
Sok tanulság van benne a félrefordításokról is. Ajánlom olvasásra!
Itt olvasható vagy le is letölthető:  innen

Gombor Gábor – Kiss Ágnes: Bábel emlékei (Bp. 2002)
106. oldal:

"Jóna vagy János

Odavitte Jézushoz, aki rátekintve így szólt: „Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak¹ fognak hívni” - (ami azt jelenti: Kőszikla). Jn. 1.42

A görög kéziratok itt sem értenek egyet, két változat Jánost ír, 3 pedig Jónát. A református és a Károli Jónát írnak, a katolikus fordítás a helyes János (Ιωανου) szót használja. A Pesitta ² egyetért a János (Yochanan) változatban és nem tartalmazza a magyarázó kommentárt, hiszen a Kéfás arámul ³ kősziklát jelent.

Valójában a görög kéziratok nagyszámú variánsa is egy érv lehet az arám elsődlegessége mellett.
A Pesitta több, mint 350 ismert kézirata tökéletesen egyező a nagyszámú görög változattal szemben.

¹ Cephas -  kemény „C”, kiejtése Kéfás "

További magyarázatok:
² Pesitta - a Biblia arám nyelvű fordításai a Krisztus utáni időkből
³ arám - szíriai ősnyelv