Jóna

Felvidék-Kárpátalja vonatkozásában egyelőre nagyon kevés adatom van, pedig azt hiszem jelentős adalékot rejt ez a térség.

A partiumi területekről az 1715. évi országos összeírásban Técsőn Jóna János és András mint adózók jelennek meg, valószínűleg taksás nemesek. Utána többnyire bírósági iratokban és vagyonügyi perekben találhatók kapcsolódó técsői lakosok:
1765 - Jóna András
1778 - Jóna János és Révész Erzsébet
1798-99 - Lénárt Erzsébet és Jóna Gáspár
1823 - Román András és Jóna Erzsébet
1832-43 - Jóna János

A hajdani koronaváros a történelmi Máramaros vármegye közepén fekszik (a Tisza jobb partján, ma ukrán részen). Feltételezésem szerint ma is élnek Técsőn Jóna családok, de nincs kapcsolatom a településsel.

A lentebb olvasható máramarosszigeti családfa Jóna Bálint (Sándor 1945-2011 fia, gitáros énekes) és a ma már nyugalmazott huszti református lelkész, Józan Lajos hathatós segítségével állt össze.
Jelenlegi törzse a técsői Jóna András, kinek dédunokája került Husztra. Sámuel a vár alatti református temetőben nyugszik. Gyermekei házasságai pedig már Máramarosszigeten köttetnek. A város Tisza túloldalán fekvő szlatinai része (ma Aknaszlatina) Ukrajnához került és vele együtt Sámuel István nevű fiának ága is. Ez utóbbi igen hiányos.

Előkerült egy técsői családfatöredék is 1783-ból, mely egy 1778-ban indult nemességigazolási eljárás (Prodictionalis) része tanúvallomásokkal együtt. Kiderült belőle, hogy az Előzmények oldal felsorolásában szereplő péterfalvai István (Ugocsa vm.) és a somlyói Sámuel (Kraszna vm.) unokatestvérek voltak és Técsőről költöztek új vármegyéjükbe, ahol igazolták nemességüket. Ebben az eljárásban az técsői egyik családi ág kéri nemességük elismerését azáltal, hogy tanúkkal igazolták rokonságukat Istvánnal és Sámuellel. Sajnos a megjelentek csak a rokoni szálakat és az elköltözések tényét igazolták, egyéb konkrét adatok (pl. születési vagy halálozási évszámok, személyek kora, házasságok) nem lettek lejegyezve. Így egyelőre kérdőjelekkel kapcsolható össze a máramarosszigeti vonallal. 
Az ugocsai és krasznai igazoló dokumentumok sajnos még nem kerültek elő. Sámuel a Károlyiak szolgálatában álló ügyvéd volt, mellette más grófok bajos ügyeinek képviseletét is vállalta. A Nemes ősök menüpont alatt leírtam, hogy egy 1802-ben kiadott, általa hitelesített iraton használta a szini előnevet és pecsétnyomóján az 1619-es címeradomány jellegzetes elemei láthatók.
Ezzel igazolódott, hogy a partiumi Jóna családok is Torna vármegyéből származtak el, de a pontos kapcsolódást még nem sikerült megállapítani.
A Krasznán vagy Ugocsán benyújtott Testimonialisok (bizonyságlevelek) nagy eséllyel ezt a titkot is megoldanák.

A máramarosszigetiek családfája:
Az ábra az áttekinthetőség végett tömörített, a részletesebb vagy jelentőséggel nem bíró adatokat nem tartalmazza. Kérésre küldök részletesebb családfát is.