Jóna

Szin és Petri (utóbbi ma Szinpetri) települések a gömöri vár és a Jóna-hegy közötti út mentén találhatók. Legkorábbi családi említés iratokban Jóna Jakab adómentessége egy 1596-os dikajegyzékben, Jóna István és testvére János 1619-es nemeslevele, majd leszármazottaik előfordulása a későbbi összeírásokban.
A területen és környékén ma is sokan élnek családi nevünkkel: Szin-Jósvafő-Aggtelek-Perkupa, innen északra a határ túloldalán Rozsnyótól Bodolóig (Budulov) illetve délebbre Ózdon, és a Sajó mentén Kazincbarcikától Miskolcon át Tiszaújvárosig. De elszármazottak kerültek pl. Ozora-Pincehely, Szolnok, Balassagyarmat és Budapest településekre is.
A több családi ág állt össze az 1700-as évek első feléig, de pontos kapcsolódásuk tisztázásához még nem találtam segítő iratot.
A családfákat később kivonatosan felteszem.

1700-1710 körül innen ered a hajdúsági (nem debreceni) Jóna családok jelentős része.

Hajdúnánáson nőttem fel. A város történetét feldolgozó könyv egyik táblázatában olvastam gyermekkoromban, hogy Torna megyéből érkezett egy Jóna család a városba. Most már persze ennél sokkal többet tudok, de van még mit kutatni, hogy tisztázzam a szini családokkal való kapcsolódás helyét. A folytatást viszont, ahogyan a család gyökeret vert és tovább sarjadzott, már tényként közölhetem.

Dr. Herpay Gábor főlevéltárnok "Nemes családok Hajdúvármegyében (Debrecen, 1926)" című munkájában ezt írja a családról:
"Jóna - hajdúnánási és hajdúhadházi család. Ősrégi birtokos Torna megyében, ahol a XVI. és XVII. századokban táblabírák voltak s Szin községből Erdőbényére került György s annak két fia János és István Erdőbényéről Hajdúnánásra. Nemesi bizonyságlevelet kapott a család Erdőbényére került ága Torna megyétől 1730. nov. 03-án..."

A Kassai levéltár iratanyagai alapján Herpay megállapításai pontosításra szorulnak, mert a családfő (György) költözhetett a Hajdúságba, gyerekei János, György és István az 1700-as évek elején már Nánáson nevelkedtek. Valójában ifjabb György került Erdőbényére, ahol megházasodván családot alapított.

A hajdúvárások közül Nánáson volt a legtöbb armális nemes, akárcsak a gömör-tornai részen Szin esetében. 1623-ban a hajdúnemesek 42,7 %-a Nánás lakója volt (Szoboszlón ez 28,1%). A költözés tehát hasonló társadalmi környezetbe történt, de okáról egyelőre nincs információm.

Az 1739-es kolerajárvány áldozatai közt csupán csecsemőkorú családtagokat találunk, az egyházi anyakönyvek kezdeti bejegyzései (1755-től) pedig igen hézagosak. Az ősi temetők pedig a város terjeszkedésével felszámolódtak, fa keresztjeik már egyébként is az enyészeté lettek volna. A család első bejegyezései: 
születés - 1755 Jóna János (István 4. gyermeke) 
házasság - 1765 Jóna Katalin (István 1. gy.-e) és Szathmári István között 
halálozás - 1774 Jóna Istvánné (István 2. gy-ének első felesége Juhász Erzsébet, 24 évet élt)

Az anyakönyvek tanúsága szerint István és György tűnnek fel elsőként apai szerepben. Ők azonban nem azonos generációhoz tartoznak. A Kassán fellelt iratanyag tisztázta a nánási Jóna családok egymáshoz való viszonyait és a nemesi kiváltság kései igazolásából fakadó hosszú procedúra miatt, a keletkezett beadványok révén az 1619-es nemesített testvérpárhoz is megrajzolta a leszármazás vonalát:
János (Petri 1619) > Jakab > István > György (Szinből Nánásra 1700-1710 körül)

Az ábrák az áttekinthetőség végett részletesebb vagy jelentőséggel nem bíró adatokat nem tartalmaznak.

Kezdetben egy-egy feljegyzéshez kevés adatot rögzítettek és azokat sem mindig pontosan, a felnőtt férfiakhoz pl. a nevén kívül semmit. Így a korai időkben a sok István, Mihály, János beazonosítása nem egyszerű, feleségeik helyenként nehezen társíthatók. A más családokhoz fűződő baráti vagy rokoni kötődéseket próbáltam megkeresni az esküvői tanúk, keresztszülők feltérképezésével. Előfordulhat, hogy teljes ág kerülhet át másik helyre, ha új adatok kerülnek elő, de nagy valószínűséggel az ábrák stimmelnek.

Az én dokumentumom nem ilyen átlátható. Közel 250 oszlopot és 1000-nél is több nevet tartalmaz. Rengeteg napra pontos dátum és sok-sok megjegyzés található a táblázatomban.  Hogy a mai családok kapcsolódásai áttekinthetők legyenek, napokon át egyszerűsítgettem. 
- Az adatok sokasága miatt többnyire csak a fő fiúvonalakat, tehát a Jóna nevet viselőket kerestem. Ők vannak zöld vagy szürke háttérrel (fiú ill. leány) kiemelve, ami az idősebb generációkat illeti. Alattuk a házastárs neve szerepel (ha sorszámmal, akkor több házassága is volt). 
- A leányok házasságából származó más nevű családokat egyelőre csak a gyerekek szintjéig jegyeztem fel, néhol azok házasságát is. Az egyszerűség végett itt nem szerepelnek, csak az 1900-as éveknél. Azért felsorolásszerűen kigyűjtöm, ha mások szeretnék látni az ő családnevük kapcsolódási pontjait. Ha megkeresnek, segíthetek adatokkal.
- Az én generációmat (1960-70-es évek) többnyire már csak a nevek felsorolásával írtam be, gyermekeiket pedig összegezve, mint unokák (un.) vagy ritkábban gyermekek (gy.) száma. Ha valaki kér tőlem részletesebb táblázatot, abban a legifjabbak is benne vannak.

A leszármazásokat a narancs színnel jelölt 4. generációs személyek alapján 5 ágra bontottam. (Az első generáció a közös ős (=gyök, köztörzs), a Szin községből elindult György.) A színes mezőkben lévő nevek előtt a sor elején lévő számok jelzik a nemzedékeket.

1. István fia István

Az ősök közt több pásztor is volt, de katona és közbirtokos is van köztük.

2. István fia János

Eleinte gyakori volt a tímár-varga foglalkozás. Ez az ág szóródott szét a 20. században legjobban más településekre.

3. János fia György fia János

Ez a legöregebb és így a leghosszabb ág, a 13. generációnál tart. A leggazdagabb és ezzel összefüggésben a legterjedelmesebb ág is, köszönhetően a 2. házasságnak, a nemes Daróczi-hozománynak is. Gazdálkodó, hivatalt bíró, iskolázott személyek leginkább ebből a vonalból kerültek ki.

4. János fia György fia Mihály

Általam legkevésbé ismert ennek az ágnak a jelene. Sok a kérdőjel és alig van, aki segíteni tudna.

5. János fia György fia György

Itt a megszokott földművesség mellett van katona és a legfiatalabb Gáspár-vonalon egy kiterjedt szűcs dinasztia. A mesterség Nánáson és Böszörményben is három generáción át élt a 20. századig. Hajdúböszörményben már nem élnek nánási Jóna leszármazottak.

.