Jóna

A Kárpát-medencei Jóna családoknak két nagy vonulata van:
- nyugat- és dél-dunántúli, mely talán a horvát-szlavón irányba vezethető  vissza, és
- északkelet-kárpát-medencei, a jelenleg ismert dátumok alapján a gömör-tornai térségből kiindulva
terjedt északra, keletre és délkeleti irányba.

A Jóna családnév - mint más vezetéknév is - kialakulhatott egymástól függetlenül különböző területeken. Később divatból vagy kényszerből történt névmagyarosítások alkalmával is voltak, akik felvették/felvehették ezt a nevet. A két ág közös eredete nem zárható ki, de jól elkülöníthetők:

Nyugat- és Dél-Dunántúl
Az anyakönyvek alapján központi résznek a Salomvár-Zalaháshágy terület tekinthető valamint Ikervár környéke. Az 1700-as évek elejétől már vannak keresztelési adatok ill. közepe-vége időszakából családfák Salomvár, Nádasd, Zalaháshágy, Ikervár, Szakály, Felsőnyék településekről. Vallásuk római katolikus.
Ezidáig talált legkorábbi dokumentált adatok:  
Megyer 1549 - zalai birtokösszeírásban, levelek Monyorókerékről 1593-94-ben ill. csáktornyai és soproni levelek 1633-34-es keltezésekkel.
Feltételezett terjedés: az állandó török fenyegetés miatt a horvát-szlavón-magyar érdekeltségű főúri családok (Zrínyi, Endrődy, Jurisics, Batthyány) áttelepítették a szolgálatukba szegődötteket a ritkábban zaklatott nyugati megyékbe. Így kerülhettek északabbra a zalai, vasi és kemenesi Hátságokra, később a Rába-mentén egészen Győrig (egy család Pozsonyba is) illetve megjelennek Zalától keletebbre Somogy-Baranya-Tolna-Bácska területein.
Talán ide kapcsolhatók a délvidéki családok is. Ennek igazolására egyelőre dokumentum nincs, csak az időrendiség alapján feltételezhető. A másik nagy vonulat irányába, északkelet felé semmi sem mutat, de hogy a korábbi évszázadokban milyen mozgások történhettek, arról nem tudni. Így akár lehet kapcsolódás is.

Északkelet
"Ősrégi birtokos család Torna megyében, ahol a XVI. és XVII. századokban táblabírák voltak..."
/Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében, Debrecen 1926 - 152.o./
A Gömör-Tornai térségből (Szin-)Petri-Szin-Jósvafő és a határ túloldaláról futhatnak szét a szálak: szórvány északabbra, Északkelet-Alföld és Partium-Kárpátalja felé ill. valószínűsíthetően a szatmári részen keresztül Debrecenbe. Ugocsa, Máramaros és a Szilágyság a kárpátaljai Técsőn gyökerezik, mely a szini ághoz kapcsolódik (pontos helye a közös fán még nem ismert, de az összetartozás bizonyított). Van egy kisebb ágam az elnőiesedett tordai részről is, talán a Szilágysághoz köthetők.
Vallásuk református (ez a reformáció elterjedésének legfőbb területe is egyben). A legkorábbi iratok peres ügyek, nemességi igazolások, adófizetői összeírások: 
Petri 1596 - Debrecen (Szatmárból) 1597 - Petri-Szin 1619 - Liptó 1669 - Técső 1715.
Van két kakukktojás:
- a református közegbe beékelődött katolikus halmaj-monoki Jóna családok, ahol Jóni vezetéknév lehetett eredetileg,
- a felvidékiek, ahol az ősapa nem ismert, mert a szini Jóna János halála után 2 évvel szülte fiatal özvegye törvénytelen gyermekét. Az anyakönyvek tanúsága szerint viszont ő és leszármazottai viselték/viselik a Jóna nevet.

Szórványok
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Fejér
A 18. századtól vannak szórvány keresztelési adatok a Pest környéki településekről: pl. Fejér, Heves és Jász-Kun területekről.
Az 1700-as évek második harmadától Izsákról indul egy máig érő családfa. Katolikusok, de egyelőre nem kapcsolódnak másik ághoz. 
- Budapestre mind nyugatról mind északkeletről a munka lehetősége és a tanulmányok miatt történtek beköltözések, ez folytatódik napjainkban is.
(Ez igaz más nagyvárosokra is.)
- Vajdaság-Bánát (ma Szerbia) - két családfa állt össze, adataim az 1800-as évek elejére érnek vissza:
Pancsován és Székelykevén (legdélebben fekvő jelentős magyar többségű település az Al-Dunánál) élnek. Ez a családi vonal egyelőre Csantavérre (Szabadka alatt) fut. Feltehetően velük egy tőből fakadnak a Magyarkanizsa (Ókanizsa)-Zenta-Szeged környéki családok. Még nem dokumentált, melyik nagy vonulathoz tartoznak. A török idők utáni betelepüléssel kerülhettek ide, valószínűsíthetően a nyugati ághoz kapcsolódhatnak - ott feltételesen említettem őket. Vallásuk római katolikus, de a kunsági szórványon át akár az északkeletiekhez is köthetők (előfordult korábban is a vallások közti váltás), semmit sem lehet kizárni.
- Egyes adatok a mai Szlovákia nyugati részére visznek az osztrák és cseh határ mentén illetve onnan déli és keleti irányú terjedéssel. A legkorábbi dátum egy keresztelés: 1651 - Trencsén /Trenčín - SK/.
Nem kutatom ezt a vidéket. Eléggé szórvány és a keresztnevek alapján is teljesen elkülönülnek a többi vidéktől.

???
Szóbeszéd szerint Székelyföldön is élnek Jóna családok, de hozzájuk nincs semmi kapcsolatom,
sem történelmi adatom.
Erdélyben igen divatos volt az ószövetségi héber nevek használata a keresztények között is, melyekből ugyanúgy lehetett családnév is. De ott voltak a székely szombatisták is, akik átvett zsidó szokások szerint éltek.
Nem valószínű, hogy kapcsolatuk lenne fentebb említett családokkal.

Jóna Dávid (www.jonadavid.hu) apai nagyapjának önéletrajzi írása alapján az első említés 1172-ből való,
amikor III. Béla lett a király és (első) felesége Chatilloni Anna udvartartásával hozta magával 
annak fegyveres testőrségi vezetőjét, egy Jona nevű katonát Antiochiából (az ókorban jelentős város,
a kereszténység bölcsője, ma Antakya néven Törökország Hatay tartományának központja).
Szolgálataiért Gömör vármegyében kapott birtokos nemességet.
Bővebben a középkorról a Családtörténet menüpontban.

Nagy kérdés, hogy ez a katona tovább adta-e nevét utódainak és tőle vált-e családnévvé a Jóna (Jona) elnevezés? Ha igen, akkor tekinthetjük Őt az egyik vagy akár mindkét ág alapítójának. A Jóna, mint családnév részben kifejtem, hogy a motivációkat tekintve elvileg lehetséges.

A következő térképen a települések és a legkorábbról ismert Jóna előfordulások dátumai láthatók. A katolikus területeken legtöbbjük keresztelési adat, a Duna-Tisza köze szórványai zömmel anyai részről Jóna, de már a férj családnevével keresztelt gyermekek születéséről tanúskodnak Tölgyestől Szegedig.

A református északkeleti területekről kevesebb adat van. Részben azért, mert az elcsatolt részekről (Felvidék, Kárpátalja, Partium, Erdély) nehezen lehet anyakönyvi információhoz jutni.