Hírlevél

    A hírlevélben kizárólag a Jóna családokkal kapcsolatosan, de elsősorban a honlapra került újdonságokról kap tájékoztatást.


    Név:

    E-mail:

    2019. szeptember 16. hétfő - Edit napja van, holnap Zsófia ünnepel.
    Címlap Jóna lexikon

    Ismert és elismert személyek

    Itt azokról olvashat, akik a Jóna névnek elismerést szereztek vagy valamely cselekedetükkel kiérdemelték, hogy beszéljenek róla.

    Ha tudnak további személyekről vagy a meglévők adatait ki tudják egészíteni, küldjék el nekem.

    * * * * *

    Jóna Albert id. (1944 Rozsnyó - ) elismert vadász

    Jósvafői birtokos család leszármazottja. A háború viszontagságai közepette Rozsnyón született meg, szülei rövid ottléte alatt.
    A Hubertusz Kereszt arany fokozatát kapta 2002-ben.
    Farkasok a láthatáron című 2004-es dokumentumfilm egyik szakértője.
    Úgy nevelte a kert végiben a vaddisznókat a természet számára, mint jó gazda a sertésállományt a vágóhídra.
    Ellenben, "Ha vaddisznóhúst akarunk enni, kimegyünk a lesre és lövünk magunknak." mondta el nekem az izzig-vérig vadász.

    Fia, ifjabb Albert apja nyomdokaiba lépett. Fáradhatatlan, mindenkin segíteni kész erdész, vadász, vendégház-üzemeltető … Ha valaki Aggtelek-Jósvafő környékén jár és szeretne megszállni, jószívvel ajánlom.


    Jóna András (1950 Hajdúnánás - ) nyug. hivatásos katona, mérnök ezredes

    J.András_1950_HnA gyöngyösi szakközépiskola és a budapesti Katonai Főiskola elvégzése után 1972-től had­nagyi rendfokozatban szakaszparancsnok Cegléden. 1973-ban külszolgálatot teljesített Dél-Vietnamban a Nemzeti Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjaként, mint katona. Feladatuk a Párizsi Egyezmény betartásának ellenőrzése volt. 1974-79 között századparancsnok, majd törzstiszt Cegléden.
    A budapesti Katonai Akadémia befejezése után visszamegy Ceglédre, ahol először híradó zászlóalj törzsfőnök, majd parancsnok. 1990-től Főhírközpont törzsfőnöke Budapesten. Miutánrészt vesz a NATO törzstiszti tanfolyamán Hollandiában, 1995-től a HM Fegyverzet Ellenőrzési Hivatal osztályvezető helyettese lesz. Itteni munkáját megszakítva 1999 decemberétől a NATO Európai Stratégiai Főparancsnokságán teljesített szolgálatot Belgiumban, majd visszaérkezése után ezredessé és a hivatal igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Ebből a beosztásából ment nyugdíjba 2005-ben. 12 katonai kitünte­tés tulajdonosa.
    Jelenleg Budapesten él és egyik tanult szakmájában, a hírközlés területén dolgozik.


    Jóna Bálint (1973 Máramarossziget - ) zeneszerző, gitáros-énekes

    J.Bálint_MmszigetJóhangú, nótázós családból származik. Nem csak apja Sándor, hanem már a századelőn élt dédapja Gábor is köztiszteletnek örvendett. Anekdóták keletkeztek hangulatteremtő képességéről, melyet a helyi kocsmáros igyekezett is hasznosítani.
    A hétköznapokban borbélyként praktizáló ifjú zenész korábban leginkább Észak-Erdély és Kárpátalja kulturális eseményein szerepelt sikerrel nótáival, magyar érzelmű dalaival. Magyarországra is több alkalommal kap meghívást. Nem csak érzelmileg kötődik szülőföldjéhez és a Kárpátokhoz, gyakori túrák alkalmával még közelebb kerül a bércekhez, kies völgyekhez.
    2008-ban egyik könnyedebb témájú és vidám hangzású szerzeménye felkerült egy válogatáslemezre. A fogadtatást mi sem mutatja jobban, minthogy újabb CD-n szerepel. Videoklipjét -melyen neves román zenészek is feltűnnek-  játszotta az ottani országos népzenei csatorna.


    Jóna Béla (1902-1983 Hajdúböszörmény) szűcsmester

    J.Béla_1920_HbA hajdúnánási Jóna Gáspár (1813-1875) által megalapozott szűcs dinasztia harmadik nemzedékének tagja. Apja /Kálmán/ újraházasodás révén került H.böszörménybe, ahol a gyermekei is születtek. Egyetlen fiúként ő vitte tovább a tudományt és a szűrvarrást művészi szintre emelte. Néhány munkája a Hajdúsági Múzeumban látható. Az 1920-as években oszlopos tagja volt a helyi iparos dalárdának. Mivel sem a nánási ág, sem az ő egyetlen utóda nem vitte tovább az előző nemzedékek szakmai fortélyait (Béla fia a tanári pályát választotta), vele kihalt a mesterség e családból. Leszármazottai Hajdúszoboszlón és a németországi Chemnitzben (volt Karl-Marx-Stadt) élnek.


    Jóna Dávid (1968 Budapest - )  költő-író, lapszerkesztő, médiapedagógus

    J.Dávid_MányA debreceni cívis Jóna-ág leszármazottja. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán szerzett tanító- és közművelődés szakos diplomát. Az ELTE-n előbb a Természettudományi Karon Videokommunikáció szakon, majd a Bölcsészettudományi Karának Mozgóképtanári kurzusán végzett.  Oktatási feladatai mellett több médiában is dolgozott: többek között főszerkesztője volt a Perbáli Hírmondó önkormányzati lapnak (1998-2004), a Színes Riport című havilapnak (2006) és a Bicskei Városi Tv-nek (2008-2009). Éveken keresztül eredményesen vett részt a független videofilm fesztiválokon (Budapesti Filmszemle első díj, országos különdíjak).
    Öt verses kötete jelent meg: Kísérletezik az életösztön (1992), Léleksztriptíz (1994), Kattintott egérkorszak (1995), Védőháló nélkül (2007), Jóféle csönd (2018). Prózai könyve: Az élet szövete (2015). Az Art'húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány alapítója és elnöke, az időszakosan megjelenő Art'húr című kulturális, művészeti lap főszerkesztőjeként is munkálkodott (1994-2004). Családjával Mány településen él. (további információ: Wikipedia )


    Jóna Gabriella (1945 Debrecen - )  belgyógyász, farmakológus, tudományos főmunkatárs

    Lásd Jóna Gábor címszónál.


    Jóna Gábor (1920 Hajdúnánás - 1968 Debrecen) orvos, röntgenológus

    J.Gábor_1920_HnA hajdúnánási iskolai évek után az egyetemet Debrecenben végezte, majd 1945-től a Debreceni 1. sz. Sebészeti Klinika röntgen-osztályán működött, mint tanársegéd. A sugaras eljárásokból szakvizsgát tett Budapesten, 1948-ban. 1949-től honvéd-orvosi minőségben látta el a Debreceni Honvéd­kórház röntgen-laboratóriumának vezetését. Majd Budapesten működött az akkor meg­alakult Repülő Orvosi Intézetben. Részt vett a korszerű repülő-egészségügy megszerve­zésében, sugárvédelmi és biológiai problémák megoldásában. A honvédségtől 1956. jan. 1-vel tartalékos alezredes-orvosi minőségben szerelt le. Ezután a Debreceni II. Sebészeti klinikán dolgozott adjunktusként, illetve 1960-tól docensként. Igen tevékenyen bekap­csolódott az újonnan létesített Röntgen Klinika megszervezésébe, és 1963. jan. 1-vel annak vezetésére kapott megbízást. Tagja volt a Radiológusok Társasága Elnökségének, az ETT Radiológus szakbizottság elnökségének és több szakbizottságnak. Több mint 30 tudományos közleménye jelent meg bel- és külföldi folyóiratokban. Számos külföldi kongresszuson vett részt, több mint 76 tudományos előadást tartott és több ízben szervezett nagysikerű tudományos gyűléssorozatokat. Halála előtt élénk tevé­kenységet fejtett ki a IV. Magyar Radiológus Kongresszus megszervezésében. Értékes munkájával mindenkor bekapcsolódott az ifjúság nevelésébe és a szakorvosképzésbe.
    Kitüntetései: Magyar Népköztársaság Érdemérem Ezüst fokozata -1950, Érdemes Orvos - 1959.

    Gyermekei hozzá hasonlóan magas szintű tudományos színvonalon tevékenykednek:

    - Gabriella (1945 Debrecen - )  belgyógyász, farmakológus, tudományos főmunkatárs
    Gimnáziumot és egyetemet Debrecenben végzett, 1969-ben általános orvosi diplomát szerzett. Budapesten 1975-ben belgyógyász szakorvosi, majd 1980-ban klinikai farmakológusi (gyógyszertani) szakorvosi vizsgát tett. 2003-ban kiegészítette egészségügyi menedzseri képesítéssel. 1969 és 1975 között a Semmelweis Egyetem Gyógyszertani Intézetében, majd 1995-ig a Semmelweis Egyetem III. Belklinikáján dolgozott tudományos munkatársként, egyetemi tanársegédként, adjunktusként. Utána a Pharmavit Rt-ben ill. a Bristol-Myers Squibb Co.-nál dolgozott, 1998-2005 között orvos-igazgató a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központban. 2005 óta az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet Technológia-értékelő Irodájának tudományos főmunkatársa. 
    Budapesten él, utódai már a Kerecsen családnevet viselik.

    - István (1948 Debrecen - ) egyetemi oktató, kutató, tudományos tanácsadó

    J.István_1948_HnA családfőt követve iskoláit Budapesten és Debrecenben végezte, okleveles fizikus képesítést szerzett 1972-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Érdeklődése – talán családi hatásra – a biológia felé fordult, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Központi Kutató Laboratóriumában dolgozott. 1976-ban orvosi biológia doktori oklevelet, 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1994-ben kiérdemelte a Magyar Tudományos Akadémia orvostudományok doktora címet. Habilitált egyetemi oktató a Debreceni Egyetem orvoskarán, tudományos tanácsadó, a Molekuláris Medicina Kutatóintézet vezetője.
    2009-ig közel hetven angol nyelvű eredeti közleményt jegyez, munkáiból több mint 1200 alkalommal idéztek. Többször végzett kutatásokat az Amerikai Egyesült Államokban, vendégprofesszorként számos helyen megfordult oroszországi, amerikai, francia és német intézményekben.
    http://phys.dote.hu/files/oktatok/ji.htm


    Jóna Gyula (1913 Mórichida-Szentkút - 2010 Budakeszi) honvéd őrnagy, sportlövő

    Eü.tisztként szolgált a József Főherceg Szanatóriumban Budakeszin (ma Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet), majd a Tisztikórházban Budapesten. 1950-ben három társával megalapították a Budapesti Honvéd SE Sportlövő Szakosztályát. Nyugdíjazásáig (1968) osztályvezetőként dolgozott a Honvédban. Életét nagyban meghatározta a sport: magyar bajnok sportlövő volt több ízben, kísérte a magyar csapatot versenyekre, az olimpiákra is. Még kb. 78 éves koráig járt vissza szeretett egyesületébe.
    Győrből került házassága révén Budakeszire. Gyermekei, unokái, dédunokái is ott ill. Budapesten élnek.

    Fia, Gyula az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (ahol apja is szolgált) osztályvezető, 2005 októberében Egészségügyi Miniszteri Dicséretet kapott.


    Jóna István (1948 Debrecen - ) egyetemi oktató, kutató, tudományos tanácsadó

    Lásd Jóna Gábor címszónál.


    Jóna István ( 1954 Szin - ) táncpedagógus, koreográfus

    J.István_SzinA gömör-tornai karsztvidékről került Miskolcra. Kamasz korában, 1967-ben kezdett el foglalkozni a néptánccal, a Bartók Béla Művelődési Házban működő Vasas Táncegyüttes berkein belül. A néptánc világa annyira lenyűgözte, hogy hamarosan teljesen meg volt győződve arról, hogy neki a táncot kell hivatásává választania. Ezért 1971-től egészen 1992-ig folyamatosan képezte magát, kijárta az összes, akkor számításba jöhető, különböző kategóriájú néptánc tanfolyamot, tanult zenélni, énekelni, foglalkozott néprajzzal és művészettörténettel, és megszerezte a balettintézeti diplomát is.
    1998. szept. 1-jén megalapította a Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskolát: a Szinvavölgyi Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.
    Közel két évtizeden át vezette a Szinvavölgyi Néptáncegyüttest, s ma is meghatározó szerepet foglal el az együttes művészeti életében: alapítványának elnöke. Miskolc Megyei Jogú Város Nívódíjával tüntetették ki.
    Kiemelkedő, színvonalas szakmai munkájáért 2013. aug. 19-én Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott.


    Jóna István (1941 Sopronkövesd - 2014 Tiszaföldvár) faipari főmérnök, tanár, iskolaigazgató

    Jóna István_TiszaföldvárSopronkövesd-Győr-Sopron-Budapest-Csongrád-Tiszaföldvár voltak életének állomásai. Tanár-kántor apja általános iskolai igazgató lett Sopronban, így a középiskolát itt fejezte be és itt csábította el a fa természetes világa. 1965-ben okleveles faipari mérnökként végzett a fővárosi Erdészeti és Faipari Egyetemen. Utána a hárosi faüzemben (ma Bp.-Csepel része) kezdett ösztöndíjasként, majd családjával Csongrádra került 1967-ben. Az ottani Tisza Bútoripari Vállalatnál gyáregységi főmérnöki tisztig jutott a ranglétrán. 1972-től keztett el tanítani, 4 év múlva már műszaki igazgatóhelyettesi kinevezését kapott, 1989-ben pedig igazgatója lett a Csongrádi Gimnázium és Szakképző Iskola Sághy Mihály Faipari Tagintézményének. 1997-es nyugdíjba vonulása után Tiszaföldváron lakott. 
    Gyermekei: Norbert (1965) Szentesen és Zénó (1967) Csongrádon élnek családjukkal.


    Jóna János (1945 Balatonarács - 2012 Vecsés) festőművész

    J.János_VecsésA győri Jóna ágról Balatonfüredre került családból származik. Az Ybl Miklós Építőipari Technikumban végzett. Évekig különböző képzőművészeti szakkörökben, így pl. a budapesti Dési Hubert rajziskolában képezte magát, majd Sváby Lajos magániskolájában tanult. 1971-től állított ki önállóan és csoportosan. 1974-78 között esztétikára járt esti egyetemen. 1978-tól a Képző- és Iparművészek Egyesületének és Alapítványának tagja volt.
    1986-92 között vezette az AKTUÁL-ART Képző- és Iparművészeti Közösséget.
    1960-tól Budapesten, majd Vecsésen élt és alkotott. Gyakran választotta témául a Balatont, ebben a környezetben cseperedett fel. Az aktok, arcképek és a kozmikus témák mellett az utolsó éveiben a nonfiguratív ábrázolás irányába is elkalandozott, a számítógépes képalkotás festői alkalmazása foglalkoztatta. Munkái sok hazai és külföldi gyűjteményben vannak jelen.


    Jóna Jenő (1909 Nagyszuha, Gömör vm. - 2004 Pozsony) nyelvész, szlovák nyelvtudományi professzor

    1932-ben végzett a prágai Károly Egyetem Bölcsészet Tudományi Karán, ahol szlávisztikát és romanisztikát tanult. Egész életében a szláv ill. a szlovák nyelv kutatásával, rendszerezésével foglalkozott és mellette tanított. Doktori és kandidátusi tudományos fokozatait 1947-ben (PhDr.) és 1965-ben (CSc.) szerezte. Több szakmai monográfia és tankönyv szerzője, szótárak társszerzője. 
    1939 és 1986 között számos bizottság tagja: szlovák települések hivatalos elnevezése 1939-45, jogi szaknyelvi szókincs 1942-48, szlovák helyesírási szabályok kidolgozása és véglegesítése (1953), később is elnökségi tag a helyesírási és helyes kiejtési bizottságokban 1964-86, kandidátusi és doktori disszertációs munkák védése 1970-1974, 1980-84.
    Kutatási területei: a szlovák nyelv története, a nyelvtudomány (írott emlékek) története, a nyelvjárások és a kortárs szlovák irodalmi nyelv, különösen a nyelvszókincs (lexikológia-szókincstan, lexikográfia-szótárírás) valamint a nyelvkultúra és nyelvoktatás terén.

    Jelentős érdemei vannak a szlovák nyelv ápolásában, amiért meg is becsülték:
    1964 - a szlovák nemzeti felkelés 20. évfordulója alkalmából kapott emlékérmet
    1976 - Ludovit Stúr ezüst emlékplakett, a társadalomtudományok terén elért eredményekért
    1984 - Bél Mátyás emlékérem, történelemtudományi érdemekért


    Jóna József (1863 Irsa /ma Albertirsa/ - 1946 Munkács, Ukr.) rk. plébános, a hittudományok doktora

    Izsákról Irsára költözött iparos családban született
    1887-es felszentelését követően segédlelkész Pálócon (Pavlovce nad Uhom - SVK, az ukrán határnál Ungvártól 15 km-re).
    1890-1893 között a bécsi Augustineumban tanul, utána Munkácsra kerül.
    1896-ban doktorál. Ungváron, majd Felsődomonyán plébános, 1911-től szentszéki ülnök.
    1929-ben visszakerül Munkácsra, ahol 1937-ben vonul nyugdíjba és ott él haláláig.

    Anyjának rokona (testvére?) lehetett Hampel János gyémántmisés pap és főgimnáziumi tanár (Ungvár 1826 - 1914) és az ő nyomdokain indulhatott el a papi hivatás felé. Munkásságáról bővebb információm nincs.


    Jóna Józsi (1805 Répcelak - 1891 Pápoc) pásztor fafaragó

    "A soproni és vasi faragó pásztorokra nagy hatást gyakorló juhász alig volt 15 éves, mikor először került összetűzésbe a törvénnyel. Ezt követően, majd 3 évtizeden keresztül, többnyire erőszakos, ellentmondást nem tűrő természete, rabiátus volta juttatta újra és újra áristomba. A zűros időszak után feleségével, Kalmár Katalinnal Pápocon telepedett le. A példás életűnek nem mondható juhász idővel tekintélyt szerzett magának, hiszen juhászból bérlő, élete alkonyán magánzó lett, s gyakran hívták a házaspárt keresztelésre keresztszülőnek illetve esküvői tanúnak. 
    A börtön sajátos alkotóműhelyként szerepelt Jóna Józsi életében. A szombathelyi, soproni, veszprémi börtönöket megjárt pásztor fafaragványai itt születtek meg.
    Első, csak rajzról ismert alakos ábrázolású borotvatokja 1832-ben készült. A dunántúli pásztorművészetben az általa készített faragványokon jelentek meg az első figurális ábrázolások, s az ő életművében lelhető fel a legkorábban ismert nőalak is. Alkotásait évszámmal ellátta, de nevét nem közölte rajtuk. Utolsó munkája egy nagyobb méretű tükörtartó doboz 1847-ben készült."  - repcelak.hu

    Egyik műve a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található. A készítés dátuma 1843. Ebben az évben szabadult a soproni börtönből, 3 év raboskodás után.


    Jóna Magda (1934 Újpest - 1993 Budapest 4. ker.) világbajnok kézilabdázó

    Jóna MagdaPosztja: átlövő. 81-szeres válogatott 1955-66 között, ötszörös magyar bajnok, négyszeres gólkirálynő...

    Izsákról Irsán és Vacson keresztül került az iparos család az 1870-es évek elején Újpestre.
    Játszott a nemzeti válogatottban, mely 1965-ben Dortmundban, az akkori NSZK-ban világbajnoki címet szerzett Magyarországnak. 1957-ben fiatalon tagja volt az első női világbajnokságon Belgrádban 2. helyezést elért csapatnak is.
    A sikeredző Török Bódog (Bogyi bácsi) volt, aki 23 évig (1955-78) irányította a legjobbakat.

    A Győri ETO KC honlapján ez olvasható:
    "1958-ban a csapat több játékosa "szülési szabadságra" vonult, így az ETO csak nyolcadikként zárta a küzdelmeket. Mégis történt említésre méltó esemény ebben az évben is: egy budapesti mérkőzés után Stéger Lászlót felkereste a Lőrinci Fonó játékosa, Jóna Magda, a kor talán legjobb kézilabdázója és kérte, igazolja le őt az ETO.
    Az 1959-es bajnokságnak a félelmetes Novák, Jóna átlövő párossal vágott neki a csapat, és hatalmas küzdelmet vívott az elsőség megszerzéséért a Goldbergerrel… Hatalmas csata után ismét az ETO lett a bajnok! A gólkirálynői címet Jóna Magda érdemelte ki, aki a csapat 225 góljából 102-t szerzett.
    1960 még a sikerek jegyében telt. A csapat a Bp. Spartacus mögött második lett a bajnokságban, igaz tetemes, nyolc pontos hátránnyal. Év végén Jóna Magda a klubváltás mellett döntött, a Bp. Spartacushoz igazolt.
    Jóna Magda távozása után a sikerek is hosszú időre elkerülték az ETO-t."

    Az idézett cikk annyiban pontosításra szorul, hogy az Újpesti Gyapjú csapatából került Győrbe és oda is tért vissza 2 év után. A Budapesti Spartacushoz csak 1963-ban került, legnagyobb sikereit is ott érte el.
    Bővebben a Wikipedia-szócikkemben.

    Utóda nincs. Azon dolgozok, hogy sikerekben gazdag pályafutása elnyerje a neki kijáró méltó elismerést.


    Jóna Mátyás (1907 Hajdúnánás – 1998 Debrecen) okleveles ügyvéd.

    J.Mátyás.ifj_1907_HnRégi hajdúnánási birtokos gazdálkodó családban született. Apja több cég, szövetkezet, egyesület vezetőségének is tagja volt.
    A ranglétrát végig járva 1939-ben lett Hajdú vármegyei főügyész. 1943-ban a Magyar Királyi Földmívelődésügyi Minisztériuma került. Judy Máriával kötött házasságot. 1946. november 30-án Bárányos Károly fm. miniszter segédtitkárrá, majd az Újévtől miniszteri titkárrá nevezte ki. Budapesten az Ince pápa téren (ma Hess András tér) lakott a Budai várban. Magas pozícióját nem tarthatta sokáig, mert -valószínűleg a politika pálfordulása miatt- felettese fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, 1948 utolsó napjával pedig végleg elbocsátotta. Gyermeke nem volt, halála előtt visszaköltözött Debrecenbe.


     


     

    VISSZA a lap elejére